Otthon

Hogy kinek mit jelent az otthon fogalma nem tudhatom. Én azt hiszem tegnap, sok zokogás árán tanultam meg és értettem meg igazán, hogy miért több, mint elég nekem 3 hónapot úton lenni.
Azt mondják egy férfi házat épít, egy nő pedig otthonná varázsolja. Én amióta itt vagyok azon dolgozom, hogy ez a hely otthon legyen. S ne csak nekem legyen otthon, hanem, amennyire lehet, minden vándornak és turistának, aki belép az ajtón. Sokat dolgoztam és nagyon sokat segített a nőiességemen, hogy háziasszony voltam 30 ember után, még ha sokszor nehéz is volt. Mégis, egyedül otthont teremteni nem lehet. Ezt pedig a vendégeimnek köszönhetően értettem meg.
Az elmúlt évben Kolozsváron (azoknak, akik fordítják a blogot, Cluj) sem volt igazán egy hely, amit az otthonomnak nevezhettem volna, és ezzel nem is volt baj. Otthon ott volt, ahol a szívem volt, legyen az anyuéknál, apuéknál, Ricsinél vagy éppen a bentlakásban. Többnyire magammal hordtam a laptopomat és egy rend ruhát, nem kevésszer történt meg, hogy reggel nem tudtam, hogy aznap este hol fogok aludni. Ez csak tovább fokozódott, amikor eljöttem otthonról, mert elképzelésem sem volt, hogy mit is csinálok itt.
Tegnap pedig, amikor a fogadott fiamat ( a csapat anyunak hívott, ezt pedig Bassie kezdte el, így Ő a leginkább fogadott fiam, de a többieket is ugyanannyira szeretem) el kellett engedni, rájöttem, hogy ez a hely tényleg otthonná vált számomra is, főleg nekik köszönhetően. Otthon ott van, az én megélésem szerint, ahol a szívem van s ahova haza várnak. A csapat kitörő örömmel fogadott, mosolyogva, s én is alig vártam, hogy végezzek a McDonald's-ban, hogy jöhessek haza hozzájuk. Nem zavart, hogy 5 órákat aludtam, szívesen keltem fel, hogy süthessek nekik valamit, nem éreztem fáradságot, csak ragyogtam és boldog voltam. Mosolyogva feküdtem le, a hostelre vetve még egy pillantást elalvás előtt boldogan nyugtázva, hogy mind jól vannak és alszanak. Nem éreztem úgy, hogy munkából munkába megyek, sokkal inkább mentem otthonról munkába és haza a családomhoz.
Most, hogy lassan mindannyian elmentek, John is már megvette a repülőjegyét, annyira nehezemre esett motivációt találni reggel a felkelésre és olyan lehangoló volt bejönni a hostelbe. Mondjuk a John reggeli ölelése sokat segített. Újra üres lett a Hostel és én pedig újra megkaptam ugyanazt a leckét: elengedni. Elég nyitottnak kell lenni és ha nem lettem volna az, akkor nem gazdagodtam volna ezekkel az emberekkel, és ezt nagyon jól tudom, ahogy azt is, hogy pont azért, hogy a Hostel ne maradjon üres számomra tovább kell lépnem és esélyt kell adnom a most érkező vendégeknek, hogy hasonló jó élményekben legyen részünk. Mégis, a szívem nem nagyon segít ebben, nagyon hiányoznak, kerülget a sírás és mosolygok ahányszor csak rájuk gondolok.
Nyitottunk egy csoportbeszélgetést, és már tárgyaljuk, hogy ki, mikor, hol és kivel fog találkozni, de tervezünk egy nagy-találkozást Romániaban, 2018-ra. Nagyon nagyon remélem, hogy lesz belőle valami.
Kaptam egy pár nagyon nagy bókot az elmúlt napokban, egy részét a csapattól egy másik részét egyéb vendégektől. Mivel szeretném őket megőrizni, s azt hiszem ez a legjobb hely erre, átmásolom őket, igaz, angolul.
Danielle: " Great social vibe, partly because of the staff. The girl who works there (not just works, she runs this place, in fact, she IS the place) is amazing."
Anonymous, Canada, male: " the one staff woman was super nice and friendly! She made the stay at the hostel 10 out of 10! She knew about all the hikes and stuff to do around Stavanger. She kept the place very tidy and clean. Since there is a massive common room it is easy to make new friends and have great conversations!"
James: " Favourite hostel ever! This hostel has so much character and life in it with an atmosphere like no other and, there isn't a bad word to be said about this place. If you end up here, you may have the fortune of meeting Eszter, who is an absolute gem! Best of luck for your future ventures Eszter! And please message me when you visit Australia!!! :) " I will do it James, for sure!
Anonymous, South Korea, Female: "It's quite wonderful for price. Especially, staff is very kind and friendly. Atmosphere is the best among accommodation I have stayed. I'll recommend if someone goes to Stavanger"
Mára ennyit, várom már, hogy Haza érjek, hogy Otthonom legyen. Jó lenne egy kicsit megpihenni és csendet találni, hogy helyre kerüljön minden a szívemben. Újra. Ölelés