56. nap

Tervek

A lassan rutinossá vált reggeli ébresztés nem maradt el ma sem, 8 után kicsivel csörgött a telefon. Mégis majdnem 11 óra volt, amire nekifogtunk a takarításnak, addig elszöszöltük az időt. Viszonylag hamar végeztünk, utána pedig ketten maradtunk Simonéval, Gloria elment szaladni. Akkor ért vissza, amikor én kellett induljak dolgozni. Pár perccel indulásom  előtt érkezett egy visszajelzés az egyik vendégtől, hogy, kapaszkodj meg, összecsípték éjszaka a poloskák. Úgy tűnik ez egy igen csak véget nem erő történet. Azért remélem, most nem fog kelleni annyit várni, hogy történjen valami, mint a múltkor.
Ameddig Ő odavolt, én terveztem egy kicsit az utolsó hetemet itt, amikor újra utazni szeretnék kicsit, még egy pár dolgot megnézni, megkeresni, felfedezni az országban. Összeillesztgettem a vonat menetrendeket, mert akkor már kicsit hideg meg kicsit sötét lenne stoppolni, s összeraktam egy szerintem igencsak takaros kis tervet, amin még egy adagot kell csíszolni, de kiindulásnak nem rossz. A buszok árát kell még leellenőrizzem, mert lehet, hogy olcsóbb, mint vonatozni. Igazából még elég sok időm van ezt tervezni, de jól esett ma egy kicsit álmodozni.
A McDonald's-ban most is nagyon gyorsan teltek a percek, amire lett időm ránézni az órára, már majdnem 9 óra volt. Onnantól viszont alig volt tennivaló, hülyéskedtünk, beszélgettünk a kollégákkal, próbáltak tanítgatni még ezt-azt, de egy idő után már nem nagyon fogott az agyam a dolgokra. Megtaláltam a legtürelmesebb embert egy lengyel srác személyében, aki ma egész nap segített és tanított, nagyon hálás vagyok neki.
Mivel annnyira különböző nemzetiségűek vagyunk, mindenki mindenkinek a nyelvén beszél egy pár szót, de a nevek helyes kiejtése komoly akadályokba ütközik. Így én is voltam már Esther, Easther, Íster stb., végül Mihai ma elhatározta, hogy eljött az ideje, hogy én is kapjak egy becenevet, amit könnyebb megjegyezni, és egyszerűbb kiejteni, mint a saját nevemet, így keresztelődtem ma el Păpuşă-nak. Nem hiszem, hogy ez a görög, lengyel, izlandi, norvég, spanyol stb. kollégákon sokat segít, de én elégedett vagyok vele.
Úton hazafele sort kerítettünk egy már nagyon nagyon rég óta tervezett beszélgetésre, még egyszer köszönet érte.
Szóval ma is mosolyogva bújhatok ágyba, mert elég produktív napot zárok. Vagy legalábbis én így érzem. Nagy ölelést mindenkinek, puszi!
Baba