51. nap

Félidő

A mai nap annyi érdekes történt, hogy kaptam otthonról jó híreket és végre sikerült beszélni Boasszal (jól jöttek a múlt nyári tapasztalatok az izlandiakkal, tényleg el kell mondani sokszor mindent, ahhoz, hogy történjen valami), kapott egy másolatot a bankszámlámról, és a norvég ideiglenes személyi számomról is, kaptam végre jelszót a rendszerhez s így lehet, hogy hétfőtől már fogok tudni dolgozni kicsit rendszeresebben.
Ettől eltekintve sok dolog nem történt, főztem egy finomat és olvastam, ma valamiért senki nem nagyon üldögélt a társalgóban, nem volt kivel beszélgetni.

Elég nehéz elhinni, hogy már, avagy hogy még csak a fele telt az itt tölthető időnek. Annyi minden történt és változott, annyira régnek tűnik a pillanat, amikor felültem a vonatra Budapest felé, s mégis, nem nagyon tudom elhinni, hogy már csak másfél hónapot leszek itt s még annyi mindent szeretnék látni és csinálni itt.
Sok minden kavarog most bennem, egy részükről nem is nagyon tudok, szeretnék most beszélni, mert nem érzem úgy, hogy eljött volna az ideje, de egy pár dolognak viszont igen:
Nagy és fontos találkozásokban volt részem az elmúlt időszakban. Nem egy volt közülük olyan, ami mély nyomott hagyott és elindított egy-egy változást. Aki figyelemmel követte a blogot, az valószínű, hogy tudja, hogy az egyik ilyen David, a cseh jogi, a másik, akiről kevesebbet beszéltem, James. Alig négy napja ment el, mégis, úgy érzem magam, mintha a "Jobbik részem" valóban útra kelt volna azóta (aki nem ismeri, Cseh Tamás - Jobbik részem). Kíváncsian várom, hogy mi lesz belőle, s hogy mi az, amit még meg kell tanulnunk egymástól. Egyelőre még elképzelésem sincs róla, de várom a válaszokat.
Megvívtam egy pár csatát időközben, a legtöbbet önmagammal, és mindegyikért külön hálás vagyok. Egyiket sem nevezném túl könnyű győzelemnek, de lassan-lassan, lépesenként tanultam belőlük. Így talán maradandóak lesznek a leckék is.
Hogy miben változtatott meg ez az 51 nap kicsi Európa egy másik pontján? Nem tudnám igazán megmondani. Jobban vigyázok magamra és jobban értékelem azt, ami megadatott. Lelkes és boldog vagyok, és továbbra is törekszem a tőlem telhető legjobbat adni. A többit pedig mindenki döntse el maga, nekem talán van még egy pár válaszom erre a kérdésre.

Nyugodalmas jó éjszakát, ébredjetek egészségesen, hálás szívvel. Ölelés