Gyorsan terjedő hírek
Elien elment ma, reggel még segített a takarítással kicsit, sütöttem neki is adag kekszet és kikísértem a buszmegállóig. Nagyon nagyon hálás vagyok neki, sokkal nagyobb segítség volt, mint bárki, akivel együtt dolgoztam eddig itt. Nyitott, kedves, boldog, energikus, lendületes és nagyon okos. Nem telt 2 napba, hogy megtanuljon mindent a hostel körül.
Dél körül ment el, utána Andreu-val befejeztük a takarítást, sütöttem egy pizzát, mert reggel tálaltam egy akciós pizzalapot, amikor elszaladtam bevásárolni a sütihez valót, aztán pedig szaladtam is dolgozni.
Alig 1 órája voltam a McDonald's-ban, amikor Mihai mondta, hogy hallotta, hogy megyek el. Szerettem volna én elmondani neki, de nem jött össze, gyorsabban terjednek a hírek, mint gondoltam. Azt reméltem, hogy lesz egy pár nyugodt napom még, amíg az emberek még nem tudnak róla s nem kérdezősködnek. Nem jött össze. De végül nem kellett senkinek magyarázkodni, nagy valószínűséggel azért, mert ahogy szóba került, hogy hamarosan megyek kicsit megcsuklott a hangom s nem egyszer gyűltek össze a szememben a könnyek. Magamnak sem nagyon tudom megmagyarázni, hogy inkább a honvágy miatt vagy inkább azért, mert már annnyira a szívemhez nőttek a kollégák, a hostel és Stavanger, hogy szívesen maradnék. Talán mindkettő. Ahogy otthon mondják, két szék közt, a pad alatt.
Miután Greg is megtudta, hogy felmondtam egy kicsit felháborodott, s úgy döntött, hogy akkor ma kint leszek a kasszánál. Kb 4 órát álltam ott, de nagyon nagyon lefáradtam. Sokkal jobban, mint a konyhában. A végére lett egy állandó fejfájásom és ki voltam merülve. Egy kád melegvízre és nagy ölelésre vágytam, nem egy zsúfolt hostelre. De végül beszélgettem egy jót egy Új-Zélandi sráccal, aki várja a vízumját és a letelepedési engedélyét. Kicsit ugyan abban a cipőben járunk s jól esett valaki olyannal is beszélni erről, aki megéli azt, amit én.
Éjfélkor úgy döntöttem, hogy mostmár eljött a lefekvés ideje, még ha nem is érkezett meg mindenki, de alig fogtam neki írni hallottam a távolból a közeledő a gurulós bőröndök hangját, úgyhogy visszaöltöztem s leszaladtam a hostelig beengedni őket.
Mostmár viszont tényleg ideje van az alvásnak is, csodaszép álmokat!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése