53. nap

Egy újabb csoda

Látszólag esős napra ébredtünk úgy 9 fele, miután az éjjel 2 és 3 között kétszer csörgött a telefon (pedig mindenki, aki kellett, megérkezett). Andrewt keresték mind a kétszer.
A takarítás aránylag gyorsan és jó hangulatban ment, nem volt vészesen sok tennivaló, sőt, még így sem, hogy csak ketten voltunk Gloriával.
Ebédre készítettem egy adag borsófőzeléket, amiből maradt vacsorára is egy kevés, de tényleg csak egy kevés, így főztem mellé valami furcsa, rozsdaszínű rizset. Utóbbi, amire megfőtt, inkább hasonlított konzervezett paszulyból készített törtpaszulyra, mint rìzsre, de az íze nem volt annyira vészes ( de a maradékot inkább eldobtam, pedig nagyon nem szeretek ételt pazarolni).
A délután nagyrésze skypeolással telt, de jó volt ezekre is időt keríteni. Ahogy kezdett kicsit zsúfolódni a hostel én is bekapcsolódtam az beszélgetésekbe, többek között két brit lánnyal, akik körbeutaztak most Európát. Közösen, hogy valami produktív része is legyen a napnak, megfejtettük, illetve inkább kitaláltuk, egy elveszített majd megtalált lakat kódját (valahol az egyik  dobozban tálaltam egy régebbi, számzáras lakatot, természetesen bezárva). Elszórakoztunk vele majdnem egy órát, de legalább elindította a beszélgetést. Ugyan csak 600 és kevés kombinációt kellett kipróbálni, megtapasztalhattuk, hogy milyen nagyon sok háromjegyű szám van.
Az este egy német 30-as pasi tártságában telt el. Vele beszélgettem újra egy nagyon jót, s azt hiszem lassan-lassan visszakapom azt a részem, vagy legalábbis pótolom, újraépítem, amit James elvitt magával. Egészen érdekes, hogy mennyire kezdem érezni az emberek energiáját, amikor belépnek a hostelbe. Van, akiről tudom, hogy érdekes és lesz mit mondjunk egymásnak, amikor belép és van, akiről nagyon úgy érzem első perctől, hogy nincs közös bennünk. Igyekszem ennek ellenére nyitott maradni mindenki fele, de eddig minden olyan emberrel kapcsolatban, akivel igazán mélyeket beszélgettünk, volt egy első, jó megérzésem.
Nem történt ez másképp Hans-Peterrel sem, akivel ma este vitattunk meg egy pár eszmét és érdekességet. Előkerültek vallások, hitek, boldogság források és még sok sok minden más. Valahogy szinte minden témában osztottuk egymás véleményét, így el is húzódott a beszélgetés majdnem éjfélig, amikor már mind a kettőnknek kezdett lekoppanni a szeme. De Ő még itt tölti a holnap estét, szóval még lesz alkalmunk eszmecserére.
A mai napnak Ő volt a meglepetése, egy igazán különleges ajándék. Annyira szép, hogy minden nap meglepnek valamivel/valakivel, pedig nincs is minden nap szülinapom. De úgy tűnik ezt odafent nem tudják, vagy nem veszik figyelembe, ezért én pedig csak külön hálás vagyok.
Széles mosolyt az arcotokra, napsütést vagy vihart, amire vágytok, hasonlóan szép meglepetéseket! Ölelés