Egy meglepően csendes nap
A hajnali ébresztés nem maradt el, mint azt az előző bejegyzésben említettem, de vissza tudtam aludni meglehetősen hamar s valamikor 8:30 körül ébredtem meg újra. Reggeli torna, s siettem is a hostelbe vissza, mert nem tudtam, hogy James mikor indul s szerettem volna elköszönni. Szerencsére még ott tálaltam. Együtt reggeliztünk, s amíg csomagolt én megírtam a tennivalós listát. Utána, egyrészt, mert nagyon csendes napnak ígérkezett a mai, másrészt, mert Gloriáék még nem voltak sehol, kihasználtuk az időt s még megvitattunk egy pár érdekes dolgot.
11-kor ment végül el s magával vitte az ausztrál srác cuccait, amiket a hostelben hagyott, mert Koppenhágában alszanak ma mind a ketten, ugyan abban a hostelben, mint kiderült. Kicsi ez a világ. Akkor fogtunk neki a takarításnak igazán, de kb másfél óra alatt minden készen is volt.
Utána Gloria készített igazi Carbonarat ebédre, a nap többi része pedig lustálkodással telt el. Tettük magunkat egyik kanapéról a másikra, beszélgettünk egy keveset s én irogattam a tegnapi nap blogbejegyzését. Idő közben megérkezett két nő Gyöngyösről, velük váltottam még pár szót.
Délután végre sikerült beszélni egyet skypeon Daviddal ( a cseh jógi, aki felvett Trondheimben, amikor stoppoltam). Ugyan ahhoz képest egészen rövid volt, alig fél óra, nagyon nagyon feltöltött. Könnyű és boldog voltam utána. Nagyon tud ez az ember is valamit.
Ma viszont eldöntöttem, hogy korán lefekszem, még csak 22:20 és már ágyban vagyok. Nem tudom, mikor volt ilyen utoljára, de hálás vagyok érte. Szóval egy boldog, de fáradt Eszter kíván nektek napsütéses jó reggelt, avagy szép álmokat, ha valaki este olvassa. Ragyogjatok akár a nyári Nap! Ölelés!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése