17-18. Napok

Snakker du norsk? (Beszélsz norvégul?)

Az elmúlt két nap korán keltem s végeztem egy pár jóga- és légzőgyakorlatot s olyan jól indultak tőle a reggelek.
Tegnap sok volt a munka, de négyen aránylag hamar végeztünk vele. Utána sok dolog nem történt a délután, vendégeket vártunk és fogadtunk. Nem is volt addig baj, amíg meg nem jött 3 50-es görög pasas egy voucherrel, mondván, ők már kifizették a szállást. Mi viszont nem fogadunk el semmi felé online fizetést, mindenki érkezéskor fizet. Vasárnap volt s nem tudtuk utolérni az utazási irodát, így én magyaráztam nekik angolul, ők magyaráztak nekem görögül, mindenki a magáét. Végül megegyeztünk abban, hogy kifizetnek egy éjszakát s hétfőn megoldom a helyzetet az utazási irodával. Így is történt. Felhívtam ma őket s tisztáztuk a helyzetet. Hála Istennek megoldódott. Szintén tegnap érkezett egy kanadai srác. Vele, a lengyel lánnyal, egy amerikai katonával és egy lett sráccal együtt kimentünk a partra. Megáztattuk a lábunkat a vízben, de túl hideg volt az úszáshoz. Visszafele láttunk egy gyárkeményt, s kicsit körbejártuk s eljátszottunk a gondolattal, hogy felmászunk, de talán jobb is így, az összes feljáró be volt zárva. De azért jól elhülyéskedtünk. Este 2 körülig beszélgettünk a "nappaliban" s reggel 8-ra be kellett jöjjek beszélni Andrew-al a görögökről. Így alakult, hogy nem írtam a tegnap. Ma, miután sikerült megoldani a voucher problémát elindultam munkát keresni. Azt hittem ennél könnyebb lesz. Mindenhol az volt az első kérdés, hogy beszélek-e norvégul. S mivel sajnos csak értek, de távol állok attól, hogy beszéljek mindenhol azt mondták, hogy sajnálják, de nem tudnak semmit biztosítani. Így a burger king/McDonalds kombó maradt hátra. Utóbbinál egy nagyon aranyos izlandi nő fogadott, aki nagyon boldognak tűnt, amikor látta az önéletrajzomban a reykjavíki hostelt. Megígérte, hogy eljuttatja a managerhez. Lássuk hogy alakul.
Lily legkésőbb vasárnapig ül, Mica úgyszintén. Még új ember nem jött, de ha nem érkezik egy-két napon belül, akkor szerintem én sem maradok túl hosszú ideig, ha nem tálalok állást. Vagy megyek vissza északra, vagy Bergenbe Micaval vagy vissza Osloba. Lórival, a régeni sráccal, akivel ott találkoztam, azóta is tartom a kapcsolatot, s Ő most tálalt egy két szobás lakást egész olcsón, mondta, hogy ha akarok visszamehetek s osztjuk a költségeket. Szóval lehetőségek vannak, lássuk hogy alakulnak a dolgok. Minden rendben van s csak egyre jobb lesz.
Holnap reggel visszamegyek a Burger Kingbe, mert ma nem volt ott a manager. Utána munka este pedig a kanadai sráccal (Ethan) együtt megyünk fel a Prédikátor-kőre s kint alszunk a sátorban, hogy lássunk Napfelkeltét és Naplementét a kövön. Várom már. Így hát holnap este is el fog maradni a blog, de remélem tudlak majd kárpótolni Titeket a képekkel facebookon.
Ölelés! Szép és valóra való álmokat!